Otthon /Örkény után szabadon/

Otthon
(Örkény után szabadon)

Három éves kislány, emlékei már halványak,
de elötte vannak még a rémítő árnyak.
Anyja aztán egyszer a kerítés elé huzza őt,
riadva nézte a mogorva gettóőrt.
-Nézd lányom az a vonat visz majd haza
-szólt az anya- ott a kicsi Anna baba.
-Mi az amiről beszélsz anya,
mi az a szó, mi az, hogy haza?
-Ott születtél, onnan hoztak ide.
-magyarázta, hogy a gyermek elhiggye.
Visszaülnek helyükre és várnak,
melletük a népek fohászt kiabálnak.
Örömmámor hangja zeng a táborban
a szabadulás jó hír a váróknak.
Újra szól a kislány, anyja karját fogja,
és szülőjét ártatlan hangon kérdőre vonja:
-Anya, anya otthon is vannak örök?
-Nem kislányom az otthon nem börtön.

-AKKOR ONNAN MEG LEHET SZÖKNI?!?