Álmában gyönyörű világban járt.
Lenyűgözte e világ.
Olyan volt, mint egy dédelgetett virág.
Majd egy angyalt látott, ki felette szállt.
Gyönyörűséges volt.
Kecsesen szállt a fellegek felett,
nála még nem látott szebbet.
Nézte, míg fel nem jött a hold.
Az angyal hozzá szállt.
Onnan látta, hogy kedvesség volt a szemében,
majd a lány hirtelen felébredt.
Ezután nem gondolt másra, csak rá.
Abba az álomba akart szállni,
csak erre vágyott.
Azt akarta, hogy folytatódjon az álom.
Az angyalt akarta látni.
Csak arra gondolt, hogy akkor felébredt.
Ha az álom még pár percig tartott volna,
most olyan boldog volna.
Majd a lány egy fontos dologra ráébredt.
Naponta angyalokat látott,
csak szárnyuk nem volt.
Úgy hívják őket, hogy barátok.
Ők igazi, szárnyszegett angyalok.