Odaért a hercegnő,
S a szíve megnőtt.
Megnyitotta szívét,
S holt lett örökké.
Meglátta szerelmét,
Odarohant mellé.
Megcsókolta szelíden,
Mint mikor együtt éltek.
De a herceg megtagadta,
A csókot eldobta.
Nem kellett már neki ő,
Pedig szerette a nő.
Meghalt érte,
De feleslegesen.
Elhagyta őt szép szerelme,
Mert már csak a pokol kellett.
Dühös lett a hercegnő,
S átkozta is őt.
Rúgott, kapált,
Mindent csinált.
El akart menni innen,
De már nem mehetett…
Harcolni kell a szerelemmel,
S nyerni is kell.
Felébredt a harci szellem,
Kardját kapta a herceg ellen.
Torkához szegte,
De ő kivédte.
Belökte a fortyogó tűzbe,
A herceg nincs többé itten.
De a szerelem tovább él,
A bosszú nem elég!