Még Élek?

Még élek?

Tejfehér köd ereszkedik a városra,
Unottan nézek órámra a váróban.
Erőtlen sikoltás töri meg a csendet,
Kárörvendő kacaj rázza meg a termet.
Vér hull alá az emeletről,
Sikoltok, mindjárt kitérek a hitemből.
Ismerős fejből csöpög a vér,
Majd lenyugszom a dübörgő folyóból így lesz ér.
Rájövök, hogy minden csak hallucináció,
Mindez az unalom számlájára írható.
Nem én haltam meg, még dobog a szívem,
De az emberek bolondnak hisznek, szerintem.