Szabad madár

Réges rég volt, már nem őrzi az emberek emléke,
volt egy ember, ki a szabadság láncait letépte.
Ő volt az egyetlen, ki ezt meg tudta tenni,
ő volt az egyetlen, ki a földi eszméket el tudta feledni.

Réges rég volt, de én máig emlékszem rá,
mikor meglátták őt, felkiáltottak: Szabad madár!
S bár az emberek türtőztetni akarták szavukat,
nem ment, nem tudták visszafogni magukat.

De egy napon eltűnt ő, a szabadság embere,
Lába kélt. Nem tudta senki, hol az egyetlen.
De egyszer egy ember felkiáltott, s mutatott az égre,
S azt mondta: - Ott van ő, Megtaláltuk! Végre!

De persze nem ő volt, csak egy madár,
viszont annak az embernek elhitték minden szavát.
Hisz szükségük volt valakire, ki támaszt nyújt nekik,
szükségük volt valakire, és hősként tisztelhetik.

S a mai napig azt mondják a madarakra, szabad,
Pedig nem. A legtöbb rácsok közt van, s marad.
De amelyik szabadon száll, szabadon él,
nos, számunkra ő a remény.

De a remény szertefoszlik, mint egy távoli álom,
ha nem te leszel a következő, ki letépi a láncot.
Ne hagyd, hogy a madár maradjin nekünk,
ne, kérlek ne tedd ezt velünk!

Te is légy olyan szabad, mint a madár,
De ne kalitkában levő, ki rikácsol, s nem érteni szavát
Hanem mint az, ki a fellegekben száll.
S hozd el a reményt, hogy mindenki letéphesse láncát

S ránk akkor a szabadság, a szabadabb jövő vár.

Hát Csilla..... ez a versed teljesen különbözik a többitől, és nekem ez nagyon tetszik!!! A téma a rímek, meg minden megfogott benne. Na mostmár ez az új kedvenc! Természetesen tőled.

Akkor megérte várni. Köszönöm a decséretet. A szüleim most pedig épp bolondnak néznek, mert nem tudják, hogy miért nem tudom abbahagyni a pirulást. Köszike Hirtelen de meleg lett itthon......

Gartulalok. Komolyan nagyon gyorsan fejlodsz.:)

Egy hiba: "szükségük volt valakire, akit hősként tisztelik" torekedtel a rimre, ami jo is lett, csak nem ertelmes igy a mondat:P sztem csereld ki az akit esre, es maris tokeletes a versed:)

Csatlakozom Ninához. Fejlődsz Csilla, mind gondolatokban, mind verselésben, mind szókincsben. Így születnek a költők Gratulálok!

Tényleg egyre jobb... És olyan, mintha az ikertestvére lenne egy másik versnek. Szerintem tudod melyikről van szó. De ez jobban tetszik, mint amaz XD

Ööööööö... nem direkt volt. Csak most világítottál rá. Hidd el, nem akartam utánozni. Eszembe se jutott. De megtisztel, hogy ahhoz a vershez hasonlítod. De szerintem még mindig rengeteget kell fejlődnöm, hogy egyáltalán hasonlítson rá Mert azt nagyon nehéz elérni. Szerintem az még mindig jobb, mint ez. De nagyon-nagyon köszönöm. És nem csak neked, mindenkinek Aki írt kritikát.... meg aki elolvasta. És Csak azért fejlődök ilyen gyorsan, mert mindig megmondjátok a versről az igazat. Ha jó, ha rossz És mindig arra törekedek, hogy a következőben ne forduljon elő.
ui: Normális, hogy 12 évesen így írok? És bocsi, hogy ennyit írtam

Nem arra céloztam, h lemásoltad:D
Amúgy nem, nem normális... nagyon ritka, hogy valaki 12 évesen ilyen jól ír

Azért az "ilyen jótól" még messze van De azért egyre feljebb megyek a lépcsőn

Hát..... gyorsan fejlődsz... mondhatni........ És sztem sem normális ha vki 12 évesen, ilyen fantasztikus verseket ír....

Mondjuk tegyük hozzá, te még ennyi sem vagy! És nekem a te verseid is nagyon tetszenek De azért köszönöm

Tudom, én sem vagyok normális.......... mindenesetre szertnék még olvasni tőled!!! Úgyhogy írj sokat.

Ööö. Próbálok. Amúgy ez az gyetlen hobbim. ami fél évnél tovább tartott És úgy tervezem, hogy tovább is fogok.

Akkor jó! Amúgy táncolsz is!

Ööö... Tanulok is De ezeket inkább a kötelezőkhöz sorolnám.
És még valami. Az utóbbi napban rájöttem egy nagyon fontos dologra: a szabadságról írtam. (közepesen, ne nem) ez a baj. A témája szabadság, de a vers nem szabad. Egyszerűen... nem szabad. Túl.... kötött. Bár, ez is, ha úgy vesszük, beletartozik. Mert csak ő lehet szabad. De azért mindenkinek köszömnöm