Aurelia Willin
Hozzászólások száma : 54
Registration date : 2007. Oct. 22.
 | Tárgy: Hullámsír  Kedd Jún. 10, 2008 10:15 pm | |
| Ott álltam a világ peremén,
Az óceán ostromolta szikla tetején,
Lenéztem a hullámokra, szél csípte arcomat,
Csak a végtelen volt, mi megérthette dacomat.
Lábaim előtt hevert az óceán,
S én zokogva térdre ereszkedtem a hegy ormán.
A világ fájdalma bennem élt ezer éve,
Bezzeg senki sem volt, ki felsegített volna puszta kezével.
Enyém volt a végtelen, a messzeség egy pillanatra,
Elhittem, lesz ez még szebb, talán már pirkadatra,
Ám a csípős szél fagyos üzenetei visszarángattak,
A megváltó álmokból engem kitaszítottak.
Vártam, hogy enyhüljön a fájdalom,
Hogy a hullámok vigyék messzire a bánatom,
Nem akartam mást érezni, csak végtelen ürességet,
Elfeledni minden keserű emléket.
Talpra álltam újra, mint már ezerszer,
Léptem egyet, kettőt, védelmet kerestem.
Ott álltam a megoldás küszöbén,
S végül átléptem én a világnak peremén. Szabó Anna
2008.06.10
A hozzászólást Aurelia Willin összesen 3 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Jún. 27, 2008 7:59 pm-kor. | |
|
Alesta
Hozzászólások száma : 4
Registration date : 2007. Oct. 23.
| | Tárgy: Re: Hullámsír Kedd Jún. 10, 2008 11:58 pm | |
| Ez olyan furi. Persze pozitívan furi. Más mint amiket eddig írtál. Főleg az utolsó mondat. Nekem tetszik, nagyon jó lett, szerintem:) | |
|
Csilla
Hozzászólások száma : 106
Age : 28
Registration date : 2007. Oct. 23.
| | Tárgy: Re: Hullámsír Vas. Jún. 22, 2008 11:52 am | |
| Ez tényleg nagyon szép Hihetetlen Aurelia, hogy milyen sok tartalom van ebben a versben, ha igazán belegondolunk. Ráadásul a rímek is tökéletesek Én igazán gratulálok ehhez a vershez, és remélem hogy egyszer fele olyan jól fogok írni, mint te | |
|
