Aurelia Willin
Hozzászólások száma : 54 Registration date : 2007. Oct. 22.
| Tárgy: Turulmadár Hétf. Okt. 22, 2007 8:15 pm | |
| Turulmadár
Pusztulás mérgétől terhes a levegő, Gyászos halál hírét hordozza a szellő. Fenséges madár szeli át az eget, Az utolsó Turul, ki nem szárnyaszegett.
Honnan jő, ott megszűnt minden élet, Ember s állat máglyán együtt égett. A vér azonban nem tűnik el soha, Őrzi hősök emlékét, kik lelke elszállt máshova.
Riadtan repül hát a Turulmadár, És háta mögött egyre messzebb már a táj, Hol a levegőben por és füst száll, De nézd csak, itt-ott néhány élő botorkál!
A Nap is jobban süt, hogy lássa, ki élte túl, S a sebes Turulmadár is megfordul! Csak néhány ember ugyan, ki mozogni tud, És ki talán az élők sorába visszajut.
Meglátja egy a madarat, és felkiált! Ő a megmentőnk, a csodás Turulmadár! Örömujjongás töri meg a csendet, S a madár a sebesültek közé ereszkedhet.
Nem bántja őt soha többet ember, Sőt, ezentúl eme madarat tartják szentnek! Szobrot emelnek neki, s úgy tisztelik, Ahogy az csak az emberektől kitelik.
A madár ugyan szabad marad, De e földet el nem hagyja. Itt tartja őt a tisztelet, Mi körülöleli az embereket.
Ez volt régen, teljes béke E hely volt a Nap szeme-fénye. Csak egyben nem változott az emberek léte A Turulmadár lett az ország jelképe.
Az idő tomboló vihara megtépázta az ország zászlaját, De a bölcs nép tűrte az évszázadok kegyetlen lajstromát. Majd végül, erőtlenül a porba hullott minden, és mindenki, S a múltat lassan már a vén bölcsek is elfelejtik.
A csodaszép mezőket, a felhőtlen békét, S az igaz szeretet hatalmas erejét. Ezek helyett most gépek vannak, s háború, És minden ember arcán ott ül a bú.
Sokan vannak, kiknek tetszik ez az új, megcsonkított világ, De van, aki még visszasírja a Föld s az ország aranykorát. Mikor még nem kellett elviselni a gépek fülsüketítő hangját, És még hinni lehetett a gyermekmesék igazát.
Az öregek már nem bírják elviselni a sok hamisságot, Ezért kell támaszkodniuk, ezért kell nekik bot. De az igazi támasz egy új generáció lenne, Akiknek lelkében örökké ott szunnyad a gyermek.
A Turulmadár talán elhozza a megváltást, s a múltat, Vagy az emberek sorsának virága lassan lekonyulhat. Nyoma sem lesz többé a vidám gondtalanságnak, S helyét átveszi a szívünkben a bánat.
Tegyünk hát ez ellen, nézzünk a lelkünkbe, Mennyi bűn nehezíti, hány vétek ül benne? Akárhány is, felejtsd el, és cselekedj tiszta lapra, Megteheted, csak legyél a generáció tagja!
Őrizd a múltat, őrizd a békét, és őrizd a kincset, Mit őseink hagytak ránk, ne tagadd meg hitüket! Hisz ha nem lesz már, ki emlékezzen rájuk, Nos, az jobb, ha nem jő el, de még meglátjuk! | |
|
Csilla
Hozzászólások száma : 106 Age : 28 Registration date : 2007. Oct. 23.
| Tárgy: Re: Turulmadár Hétf. Aug. 04, 2008 6:54 pm | |
| Huh......................... ez nagyon.......... tetszik. Lenyűgöző!!! | |
|